### A mesterséges intelligencia és az eugenika sötét kapcsolata – A „Ghost in the Machine” dokumentumfilm tanulságai

A technológiai fejlődés korában a mesterséges intelligencia (AI) szinte minden területet áthat, az életünket átalakító erejével. De mi van, ha a gyökerei sokkal sötétebbek, mint gondolnánk? A Sundance Filmfesztiválon bemutatott „Ghost in the Machine” című dokumentumfilm merész állítása szerint a mesterséges intelligencia fejlesztése és maga a Szilícium-völgy az eugenika elveibe ágyazódik.

A filmet Valerie Veatch rendezte, aki interjúk sorozatán keresztül – filozófusokkal, AI-kutatókkal, történészekkel és számítógéptudósokkal – mutatja be, hogyan kapcsolódik össze a technológia fejlődése az elnyomó ideológiákkal. Veatch érvelése szerint, amit sokan talán túlzásnak érezhetnek, a technofasizmus bizonyos prominens képviselői, mint Elon Musk és Peter Thiel, nem kivételek, hanem a rendszer jellemzői.

A dokumentumfilm többek között a Microsoft Tay chatbotjának kudarcával indít, amely gyorsan rasszista megnyilvánulásairól vált hírhedtté. Továbbá bemutatja az AI adatközpontok környezeti hatásait és azt, hogyan támaszkodnak a tech cégek alacsony bérű afrikai munkavállalókra algoritmusaik javítása érdekében.

A film meglepő történelmi összefüggéseket tár fel, kezdve Karl Pearson matematikussal, aki a statisztika úttörője volt, de életét a fajok közötti különbségek mennyiségi meghatározásának szentelte. Ezt a hagyományt folytatta William Shockley, a tranzisztor egyik feltalálója, aki későbbi éveiben szintén rasszista elméleteket hirdetett az IQ és a faji különbségekről.

A film feltárja, hogy a Szilícium-völgy mai formáját hogyan alakították ezek az eszmék, és hogy ezek milyen hatással voltak a mesterséges intelligencia fejlődésére. A dokumentumfilm végső kérdése, hogy vajon bízhatunk-e az olyan személyekben, mint Elon Musk, akiknek múltja és jelenlegi megnyilvánulásai gyakran összhangban állnak ezzel a sötét örökséggel.

A „Ghost in the Machine” rámutat, hogy a mesterséges intelligencia felemelkedése sokkal inkább egy technofasizmus projektjére hasonlít, amely az emberek megalázására és a technológiai elit de facto uralmának megteremtésére törekszik. A dokumentumfilm nem hagy teret az AI potenciális előnyeinek megvitatására, ami miatt a technológia támogatói könnyen elutasíthatják mint elfogult kritikát. Azonban a jelenlegi AI-hype csúcsán, amikor a nagy technológiai cégek már százmilliárdokat fektettek ebbe a technológiába, érdemes elgondolkodni a kritikai hangok fontosság